Egy kályha meleget és jóérzést sugároz...

A megfelelő használaton és a tüzelőanyag helyes megválasztásán múlik, hogy készüléke környezetbarátként, vagy környezetet károsítóként működik. Mi segítünk Önnek abban, hogy a leghatékonyabb fűtési technikát elsajátíthassa, valamint hogy kiválaszthassa a készülékének és az Ön igényeinek legmegfelelőbb tüzelőanyagot.

Fa-szén tüzelésű kályhák, kandallók fűtésére a következő tüzelőanyag típusokat ajánljuk:

• Száraz, természetes fa
• Barnaszén
• Kandallószén

Nem ajánlott impegrált fa, illetve papír, és műanyag alapú csomagolóanyag eltüzelése.

A fa szárítása

Csak száraz, legfeljebb 20% nedvességtartalmú fával szabad fűteni. A fának időre van szüksége a száradáshoz, mely minimum 2 év.

A diagram szabadban tárolt, frissen vágott fa nedvességtartalmának időbeni alakulását mutatja. Jól megfigyelhető, hogy a csapadékosabb hónapokban a fa újra nedvességet vesz magába.

Helyes tárolás:

• A vágott fát jól szellőzött, esőtől védett lehetőleg napos oldalon kell tárolni (ideális a déli oldal). A rétegek között egy kézfejnyi távolságnak kell lennie azért, hogy a szabadon mozgó levegő a távozó nedvességet magával vigye.
• Pincében csak száraz fát szabad tárolni, hiszen a frissen vágott fa a pincében nem szárad meg, csak befülled.

A száradás típusától és idejétől függ, hogy a fa mennyi nedvességet tárol:

• 10% nedvesség tartalom: nagyon száraz fa.
• 15% nedvesség tartalom: jól, levegőn szárított fa
• 20% nedvesség tartalom: száraz fa, szabadban, esőtől védve tárolva.
• 50% nedvesség tartalom felett: zöld fa.

Nedvességtartalom és fűtőérték

A fa fűtőértéke erősen függ a nedvességtartalomtól. Minél nedvesebb a fa, annál kisebb a fűtőértéke. A fában található nedvességnek az elégés alatt el kell párolognia. Mivel a víz elpárologtatásához jelentős mennyiségű energia szükséges, ezért minél nagyobb a tüzifa víztartalma, annál több energia vész kárba a fűtés folyamán.

A következő táblázat a fa nedvességtartalma (vízmennyiség százalékban a fa száraz súlyához képest) és a fűtőérték közötti összefüggéseket mutatja.

Jól látható, hogy a nedves fa 50%-os víztartalommal csak fele annyi fűtőértékkel rendelkezik, mint egy jól kiszárított 10%-os fa.

Nedves fát eltüzelni nem csak gazdaságtalan, hanem környezetkárosító is. A nagy nedvességtartalom miatt az égési hőmérséklet kisebb, növekszik a korom és káros anyag kibocsátás, megnő a kémény eltömődésének a veszélye.

Az égési folyamat

Az égési folyamatot három fázisra lehet osztani:

1. Száradási folyamat
Ebben a szakaszban, a fában található nedvesség párolog el. (Hőmérséklet: 100 °C-ig) A fa összezsugorodik, repedések keletkeznek, ami meggyorsítja a száradási folyamatot.

2. Nyugalmi fázis
A száradás után kb. 100-300oC között megindul a fa elgázosodása. A faanyagból energiadús, különböző összetételű éghető gázok (szénhidrogének) szabadulnak fel. Ezen anyagok égése ( mely a faanyag 80%-át teszi ki) hosszú sárga lángok formájában figyelhető meg.

3. Kiégési folyamat
Az elillanó anyagok elégése után keletkezik a faszén. A faszénparázs 500-800 °C között elgázosodik és korom nélkül elég. Ez a folyamat rövid, áttetsző lángok formájában mutatkozik. Egy darab fában, egy időben mind a három folyamat lejátszódhat.

Égéstermékek

Kémiailag a fa éghető szénből és hidrogénből áll. Ez az összeállítás egy természetbarát fűtőanyagra utal, mivel kritikus anyagok, mint kén, klór és nehézfémek teljesen hiányoznak belőle.

Égéskor elsősorban víz H2O (elgőzölögve) és széndioxid CO2 kell, hogy keletkezzen. A tapasztalatok szerint a fa égése során bizonyos körülmények között más anyagok is felszabadulnak, melyet füst és kellemetlen szagok formájában érzékelünk. Ennek oka a fából kiszabaduló gázok nem megfelelő elégése, mely létrejöhet:

• alacsony égéshőmérséklet, nedves fa,
• a teljes égéshez szükséges levegő hiánya,
• nem megfelelő műszaki állapotú, vagy nem megfelelően működtetett tüzelő készülék miatt.

Az így keletkező anyagok sokfélék lehetnek: széndioxid, ecetsav, fenol, metán, formaldehid, további szénhidrogének, korom, kátrány.

Az emisszió befolyásolása

A káros anyag kibocsátás alacsony szinten tartásának szempontjából legfontosabb kritérium a száraz fa alkalmazása.

A felfűtési folyamat során - ahol a legtöbb káros anyag keletkezik - a hőmérsékletnek a lehető leghamarabb el kell jutnia a felső zónába, ezt viszonylag kicsire darabolt fával lehet elérni.

Fontos a megfelelő levegőellátottság ahhoz, hogy az eltávozó égéstermékek elégve széndioxiddá és vízgőzzé alakulhassanak át. Különösen károsan hat ki az égésre a levegő csökkentése a gázosodási folyamat közben, hiszen a fa elgázosodása lángképződés nélkül is tovább folytatódik. Így a fa anyagának nagy része eléghet fölöslegesen, hőtermelés nélkül, sok káros anyagot kibocsátva (kátrány, korom).

A levegő adagolásával a kiégési folyamat közben is vigyázni kell, mert elégtelen levegő esetén szénmonoxid keletkezhet.

A fűtés folyamán ne tegyünk egyszerre sok fát a tűzre. A fa mennyisége minden esetben a hőigényt tükrözze. Célszerű inkább gyakrabban kis mennyiséget a tűzre rakni, mint ritkábban nagy mennyiséget!

Helyesen fűteni azt jelenti, hogy a levegőmennyiséget az égési szakaszoknak megfelelően adagoljuk.

Összefoglalva

Amióta Prometheus a tüzet az embereknek ajándékozta, a tűzre az emberiség mindig bűvölettel néz. Megtanultuk a tüzet kezelni először a földön tábortüzek formájában, majd később nyitott tűzhelyekben. Az a varázs, amit a tűz kelt az emberekben ma is változatlan, de a mai ember már másként tekint a tűzre: "csak be kell kapcsolni a többit majd elvégzi a tűzhely magától".

A befűtés után a készülék tűzterét megtöltjük fával, a levegőszabályzót elzárjuk azért, hogy ezzel órákon át folyamatos égést biztosítsunk. Sajnos ezzel a hozzáállással elősegítjük a kormosodást, kátránylerakódást a füstcsövekben és a kéményben és erősen szennyezzük a környezetet.

Tanuljuk meg újra - ahogy azt őseink tették - a fa égésfolyamatának figyelését, a fahasábok megfelelő időben történő, megfelelő mennyiségű adagolását, a levegő szabályozását. Ezzel elérve azt, hogy kályhánk, kandallónk a levegő szennyezése nélkül sugározhassa melegségét felénk.